Tartalom
- A kézhigiénia fontossága
- Egyfázisú higiénés módszer hiányosságai
- Kétfázisú kézfertőtlenítés
- MRK, avagy a Multi-rezisztens kórokozók
- A leggyakoribb nozokomális fertőzések
- Összegzés
- Ami még érdekelheti: Kézfertőtlenítő Kisokos #1 Milyen alkoholból készülnek a kézfertőtlenítők?
A kézhigiénia fontossága
Már gyermekkorban megtanítják nekünk a kézmosás fontosságát. E prevenciós módszert mégis sajnálatos módon a hétköznapokban, illetve egészségügyi területen is gyakran helytelenül alkalmazzuk, ami súlyos következményekkel járhat.
A hatékony kézhigiéné ugyanis kétségtelenül központi szerepet tölt be a betegségek terjedésének megakadályozásában. A helytelen kézfertőtlenítés nem csak az egészségügyi dolgozókat, de legyengült immunrendszerük miatt a fertőzéseknek fokozottan kitett pácienseket is veszélyezteti. Azonban nem csak emiatt kardinális a probléma, hiszen az egészségügyi intézmények számára igen megterhelő költségeket von maga után a fertőzések felszámolása. Egy angliai tanulmány szerint, az intézmények éves kiadásaik mintegy 15%-át teszik ki a kórházi fertőzések által előidézett többletköltségek.
Sajnos a kórházi fertőzések száma időről-időre emelkedik. És mivel a fertőző betegségek legmeghatározóbb fertőzési útvonala a közvetlen érintés, az egészségügyi intézményekben sarkalatos pont a hatékony kézhigiénés stratégia.
Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy az eredményes prevencióhoz nem elegendő csupán a személyzet tagjainak kézhigiénés kontrollja, hiszen ez nem állítja meg a kórokozók terjedését.
A kézfertőtlenítés körébe ugyanis beletartozik:
- maga a kórházi személyzet az orvosoktól a takarítószemélyzetig
- a betegek
- illetve a látogatók, hozzátartozók
A jelenlegi szabályozás alapján az egy-, illetve a kétfázisú, vagyis 1990-es évek közepén Genfi Kézhigiénés Modell néven létrejött, az alkoholos kézfertőtlenítőkre épülő kézhigiénés termékek használata egyaránt engedélyezett.
Egyfázisú kézhigiénés módszer hiányosságai
Alapvető probléma, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján az egyfázisú, vagyis a fertőtlenítő szappanok alkalmazása nem annyira eredményes, mint a kétfázisú kézfertőtlenítés, hiszen a kézmosás előírt időtartama 30-60 mp. Ezzel szemben egy nemrégiben készült tanulmány szerint az átlagos kézmosás időtartama a gyakorlatban 8 másodperc, így nem érvényesül az egyfázisú kézhigiénés termékek fertőtlenítő hatása. Ennek következtében pedig nagy gyakorisággal alakulnak ki fertőzések.
Az egyfázisú módszer által használt fertőtlenítő hatású szappanok alkalmazásának további hátránya, hogy maradéktalanul nem tudjuk eltűntetni a bőrfelületről. Ez szárítja a bőrt, egy átlagos kórházi munkanap során a nővérek kézfején a bőr teljesen kirepedezik, a sérült bőrfelület pedig kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben.
A másik probléma, hogy amennyiben a kézfertőtlenítő akár egy cseppje is rajta marad a bőrön, úgy a kórokozók azonnal elkezdik kifejleszteni az adott fertőtlenítő hatóanyaggal szembeni ellenállóképességüket, így idővel rezisztencia alakul ki vele szemben.
Ezt elkerülendő korábban – a kétfázisú módszer megjelenéséig - bizonyos időközönként e termékek folyamatos váltásában látták a megoldást. Ez azonban egy idő után szintén hatástalannak bizonyult a kórokozók rezisztenciájával szemben.
Ennek bizonyítékául szolgál az elmúlt években drámai módon megemelkedett MRSA fertőzések, Calici vírus okozta megbetegedések, és az egyéb már-már elpusztíthatatlannak tartott kórokozók általi infekció.
Kétfázisú kézfertőtlenítés
Csökkenti a nozokomális infekciók, azaz az egészségügyi ellátás következtében kialakult fertőzések előfordulását az a protokoll, hogy a kézmosást elkülönítik a kézfertőtlenítéstől. A kézfertőtlenítőszer bárhol és bármikor használható, nem szükséges mosdó és folyó víz az alkalmazásához. E protokoll eredményessége abban rejlik, hogy a kézfertőtlenítő használata egyszerűbb és kényelmesebb, ezért gyakrabban alkalmazzák. Továbbá a bőrfelületre került alkoholos kézfertőtlenítő mindenképpen kifejti a hatását, nem szükséges leöblíteni, így a gyakorlati alkalmazásban hatékonysága kiemelkedően jó.
Napjaink egyik vezető veszélyforrása a nozokomiális infekció, ugyanis a kórházi fertőzések következtében többen halnak meg, mint közlekedési balesetben. Számos ország a preventív gondolkodásmódban látta meg a probléma orvoslásának lehetőségét, nem pedig az utólagos, sokkal költségesebb kezelésben.
MRK, avagy a Multi-rezisztens kórokozók
Bizonyos fokú kényszernek is köszönhető az előzőekben leírt szemléletváltás, hiszen a túlzott antibiotikum-használat eredményeképp olyan szupervírusok és szuperbaktériumok jöttek létre, melyek sok antibiotikummal szemben „elődjeiknél” jóval ellenállóbbak. Elpusztításuk is nehezebb, világszerte egyre nagyobb problémát okozva ezzel a kórházi közegben. Összefoglaló néven ezek a multirezisztens kórokozók, melyek egy kórházi fertőzés esetén súlyosabb károkat okoznak. Éppen ezért hatványozottan fontos a prevenció. A fertőtlenítőszerek hatásos védelmet nyújtanak a fertőzések megelőzése tekintetében, amennyiben megfelelően alkalmazzuk azokat!
Leggyakoribb nozokomális fertőzések
Olyan golyó formájú baktérium, amely sok esetben megtalálható a bőrön, felső légutakban anélkül, hogy bármilyen fertőzést okozna.
Az ápoltak nagy százaléka érintett, mégsem fertőzött. A hordozók által - akik maguk láthatóan nem betegek – egyaránt terjedhet.
Idősebb korosztálynál, gyenge immunrendszerrel rendelkező betegeknél bőrfertőzést, valamint ennél jóval súlyosabb, akár életveszélyes betegségeket is kiválthat, mint a tüdőgyulladást, vagy akár szívizomgyulladást, vérbe jutva vérmérgezést. Ezenkívül a csontokra, ízületekre is átterjedhet.
Az indokolatlan és sokszor teljesen felesleges antibiotikum kezelésnek köszönhetően ellenálló számos antibiotikummal szemben, így kezelése is nehézkesebb és költségesebb.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések között az élbolyban találjuk a clostridium difficile-t, mely leginkább a téli időszakban üti fel a fejét és alapvető higiéniai problémákra hívja fel a figyelmet, mely többféle módon is kialakulhat. A pálcika formájú Clostridium difficile egy bélbaktérium, amely jelen van a bélben és akkor terjed el, ha az antibiotikum használatot követően a normál bélflóra sérül. Mérget, vagyis toxint termel (”A” és/vagy „B”), amely a bélbolyhokat tönkre téve a hasmenéses tünetekért felelős és bélgyulladáshoz is vezethet. Tünetmentes azonban, ha nem termel toxint.
Maga a fertőzés leggyakrabban fekál-orálisan terjed, azaz fertőzött kézzel szájon vagy egyéb testnyíláson keresztül, de kifogásolható higiéniai körülmények között is történhet.
Leggyakrabban a legyengült immunrendszerű, vagy idős, beteg embereket támadja.
A fertőzés gyakori idős és beteg személyeknél és a leggyakoribb kórházi fertőzés.
A tünetei között a hasmenésen túl szerepel a hányás is. Ezek hatása az egészségügyi dolgozók fertőzése esetén különösen hátrányos, hiszen egyrészt nem képesek ellátni munkájukat. Másrészt tovább fertőzhetik az amúgy is legyengült immunrendszerrel rendelkező pácienseket, veszélyeztetve ezzel életüket is.
Világszerte elterjedt és rendkívül ellenálló kórokozó. Terjedésének leginkább a téli időszak kedvez. Fertőzőképessége igen erős, hiszen már kis mennyiségű vírus is képes előidézni a betegséget. Főként fekál-orálisan fertőz. +60 C-ig ellenálló és a felületekre kerülve akár 12 órán át képes életben maradni és fertőzni. A fertőtlenítőszerek nagy részével szemben rezisztens. A virucid hatásspektrumú fertőtlenítőszerek hatékonyan alkalmazhatók ellene. Tünetei a heveny hasmenés és hányás, fej-, gyomorfájás, láz. Legyengült immunrendszer, időskorúak, gyerekek esetében a kiszáradás veszélye áll fenn a nagy folyadékveszteség következtében. Egészséges immunrendszerű fertőzött esetében azonban a betegség néhány nap leforgása alatt elmúlik. A vírus érintés útján, valamint cseppfertőzéssel is fertőz, de tovább adható fertőzött ételek, italok, tárgyak útján is. Alapos és rendszeres kézmosással, kézfertőtlenítéssel hatékonyan védekezhetünk a járvány kialakulása ellen.
A fertőzések megfékezésének első alappillére a preventív gondolkodásmód. Mintegy táptalajt szolgáltatva az egészségügyi intézmények számára a megfelelő, mindig megújulni képes és mindenekelőtt hatékony infekció kontroll terv megalkotásához, mely magába foglalja a kézhigiéniés stratégiát. Ehhez folyamatos iránymutatást és segítő kezet többek között ajánlásaival az OEK, valamint a WHO szempontrendszere nyújt.
Az Egészségügyi Világszervezettel karöltve a - több, mint 60 éves egészségügyi tapasztalattal rendelkező, 1946-ban alapított - GOJO Industries együttes erővel dolgoznak a legújabb kézhigiénés irányelvek létrehozásán több országon átívelő tesztelések segítségével.
Így jutottak el az eddig alkalmazott leghatékonyabb, vagyis a kétfázisú kézfertőtlenítő módszer kifejlesztéséhez. Mindez azonban önmagában nem lenne teljes az eredményes alkalmazáshoz. Fontos az utólagos ellenőrzés is. Ez nem más, mint a monitoring, ami a rendszer effektív mércéje.
Az a tény azonban, hogy a kétfázisú rendszer alkalmazása nemcsak egyszerű, de kényelmes is a személyzet tagjai számára, egy idő után önműködővé tette a rendszert. Hiszen ellentétben a korábbi nagy igénybevétel miatt a bőrt kiszárító, megterhelő termékekkel a GOJO által megalkotott termékek kíméletes használatot tettek lehetővé, a napi rutin természetes részévé téve a kéz fertőtlenítését.
Ezzel a komplex rendszerrel sikerült kimagasló sikereket elérni azokban az egészségügyi intézményekben, ahol huzamosabb ideje a GOJO habszappan és PURELL kézfertőtlenítő termékeit alkalmazzák.
Kézfertőtlenítő Kisokos #1 Milyen alkoholból készülnek a kézfertőtlenítők?
