Tartalomjegyzék
- Az apró részletek
- Földünk legegyszerűbb életformái, a baktériumok
- Vírusok
- Kórokozók elleni hatómechanizmus
- Szabványok
- Ami még érdekelheti:
Az apró részletek
A mikroorganizmusok szabad szemmel nem látható sejtes élőlények, melyek mint lebontó szervezetek tevékenységükkel az élet fenntartásának fontos komponenseit képezik.
Lehetnek:
- hasznos mikroorganizmusok, melyek a szervezet számára hasznosak. Ilyen pl a tejsav bacilus
- illetve patogén - kórokozó - mikrobák is, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek, ilyen többek közt a tuberkolózis, pestis kórokozója is.
Találunk közöttük
- baktériumokat, gombákat. A vírusokat nem soroljuk közéjük, mert nem minősülnek élőlénynek anyagcsere híján.
Földünk legegyszerűbb életformái, a baktériumok
Ezek a mikroszkopikus méretű mikroorganizmusok egyetlen sejtből állnak, nem rendelkeznek sejtmaggal. Legyen az levegő, föld vagy a víz mindenhol megtaláljuk őket. Testünk is rengeteg baktériumnak ad otthont.
Mivel nincs sejtmagjuk a működést irányító maganyagot, vagyis magát az örökítőanyagot nem választja el semmilyen határolóhártya a sejt többi részétől, ezért a sejtplazmában található. Különböző cukormolekulákból álló sejtfallal vannak körbevéve.
Kétféle baktériumot különböztetünk meg:
- apatogén baktériumok, ezek a hasznos baktériumok, melyek ép immunrendszerű emberek esetében nem okoznak betegségeket. Sőt jelenlétük előnyös, mint pl a bélbaktériumok, melyek az étel feldolgozásában vannak segítségünkre. De számos vitamin felszívódása nélkülük nem lenne lehetséges.
Megfelelő körülmények közt osztódással rendkívüli gyorsasággal szaporodnak. Ez az osztódás azonban fertőtlenítéssel hatékonyan meggátolható.
Formájukat tekintve három fő csoportjuk
- pálcikaformát,
- gömb alakot (coccusok) és
- csavart alakzatot különböztetünk meg.
Vírusok
A baktériumoknál jóval kisebb fertőző organizmusok, melyeknek nincs saját anyagcseréjük, ezért a szaporodásukhoz gazdatestre van szükségük. Nem élőlények, ugyanis nem mutatnak semmilyen életjelenséget mindaddig, amíg gazdatestbe nem jutnak. Amint bejutottak a sejtbe arra kényszerítik azt, hogy újabb vírusokat hozzon létre. Végül kiszabadulva abból a gazdasejt elpusztul. Ugyanezt teszik az új vírusok a többi gazdasejttel.
Gazdatest bármilyen életforma lehet:
- állat
- növény
- baktérium
- gomba
Mindegyiknek vannak vírusos fertőzéseik.
A gazdasejten kívüli, élettelen vírusrészecskét virionnak nevezzük.
- Ez genomból, azaz valamilyen nukleinsavból – RNS vagy DNS – mely nem más, mint az örökítőanyag
- és az azt védelmi funkcióval körülölelő protein eredetű kapszidból áll
Számos vírusos megbetegedés fűződik hozzájuk, hírhedtebbek közé tartozik a teljesség igénye nélkül többek között
- az influenza,
- HIV/AIDS vírus,
- herpesz
- vagy éppen a norovírus is.
Két vírusfajta létezik:
- burkos vírusok
- burok nélküli vírusok
Burkos vírusok
Számos vírus a kapszidon felül egy másik, lipoproteinekben gazdag külső membránnal, úgynevezett peplonnal is rendelkezik, melynek fehérjéi a gazdasejtből származnak.
Ennek felépítése határozza meg a vírus stabilitását, valamint a különböző behatásokkal szembeni ellenállóképességét. Kevésbé ellenálló vírus fajta, mely érzékenyebb a fertőtlenítőszerekre, mint a burok nélküli társai. Abban az esetben, ha alkohollal szétbontjuk a burkot a vírus inaktiválódik.
Ide sorolhatjuk
- az influenza,
- HIV /AIDS/
- Hepatitis B és C vírust is.
Burok nélküli vírusok
Burkos társaiknál ellenállóbbak a fertőtlenítőszerekkel és a környezeti hatásokkal szemben, ezért csak igen magas etanol, vagyis alkoholtartalmú fertőtlenítőszerek hatásosak ellenük. Több héten át túlélnek az élettelen felületeken.
Burok nélküli vírus:
- a rota-,
- norovírus,
- Hepatitis A,
- méhnyakrák okozója egyaránt.
Kórokozók elleni hatómechanizmus
Az ilyen hatásspektrumú fertőtlenítőszer burkos vírusok ellen hatásosnak bizonyul, azonban nem minden burok nélküli vírust inaktivál. Burkos vírusokkal szemben alkalmazott 70%-os alkohollal a számukra védelmet nyújtó burok szétbontható, így hatástalanítva őket.
A teljes virucid hatás esetében már következtethetünk rá, hogy az adott fertőtlenítőszer burkos és burok nélküli vírusokkal szemben egyaránt hatásosan alkalmazható.
Bakteriosztatikus szerrel képesek vagyunk a baktériumok sejtosztódását leállítani, ezt nevezik a mikrobiológia területén bakteriosztatikus hatásnak. Ez azonban nem nyújt végleges megoldást, hiszen a hatás megszűnésével a baktériumok újra szaporodásnak indulnak. Ilyen bakteriosztatikus eljárás a szappanos kézmosás is.
Ennél drasztikusabb megoldás a baktericid szerek alkalmazása, mely nem csak a sejtosztódást állítja le, hanem magát a baktérium sejtmembánját pusztítja el.
Mivel a baktériumokkal folyamatosan érintkezünk a hétköznapokban legtöbbször érintés által, a legoptimálisabb megoldás a baktericid hatású kézfertőtlenítőszer.
Másnéven gombaölő hatás, ami által nem csak a fejlődésben gátolják a gombákat, hanem elpusztítják őket. Az élelmiszeriparban megtalálható egyes fajok mérgezővé tehetik az ételt. pl. Clostridium botulinum.
A penészek által termelt mérgező vegyületek a mikotoxinok. Nyersanyagban fordulnak elő és nem megfelelő tárolás hatására indulhat be a penésznövekedés.
A botulizmus klasszikus ételmérgezésnek számított mindaddig, amíg a sterilizálást az 1920-as években bevezették. Toxinja idegméreg!
A megbetegedés tünetei lehetnek többek között látási zavarok, mozgás koordinációs zavarok, nyelési, beszéd nehézségek és legsúlyosabb esetben a légzés bénulása okozta halál. Csecsemők esetében a béltraktusban szaporodik és termel toxint a kórokozó.
Szabványok
- A virucid hatást az EN 14476 szabvány vizsgálja. Ez az európai szabvány egészségügyi területen használt termékekre vonatkozik, a virucid aktivitással kapcsolatos minimum követelményeket lefektetve. Alkalmazási területe: betegellátásban, munkahelyen és az otthonban
- a fungicid vagy gomba ölő hatására vonatkozó követelményeket az EN 1650 szabvány tartalmazza, és élelmiszeripari, ipari, háztartási és intézményi területeken alkalmazzák.
- a baktericid hatást
- az EN 1656 állatgyógyászatban használt termékekre
- és az EN 1276, ipari, élelmiszeripari, intézményi vagy háztartási alkalmazásra vizsgálják
- az EN 1656 állatgyógyászatban használt termékekre
- továbbá a yeasticid vagy élesztőgomba-ellenes hatását az EN 1657 szabvány tanúsítja.
- Kézfertőtlenítő Kisokos #1 Milyen alkoholból készülnek a kézfertőtlenítők?
- Kézmosás vagy kézfertőtlenítés
- Helytelen kézhigiénia okozta fertőzések az egészségügyben
